Kalimpára várva

AZt hiszem, kezdünk visszarázódni a régi kerékvágásba. Nagyon jókor jött ez a pár nap pihi, még ha egy szomorú ünnep is adta, a Mindenszentek. És kapóra jött az is, hogy Atinak szerdán vizsgája lesz, amire illik készülnie. Már a hétvége első két napja is nagyon jól telt kettesben, amire ma rá is húztunk. Igaz, ma is negyed 7kor keltünk, de jó volt kicsit lustálkodni az ágyban, ölelgetni a másikat. Aztán fél óra hentergés után úgy döntöttem, itt az ideje kibújni az ágyból. Letusoltam, fogat mostam, szóval rendbe szedtem magam, és csináltam egy isteni fullos tojásrántottát. Szép kényelmesen megreggeliztünk, majd leültünk a gépek elé, és végül Ati elment tanulni, nekem meg maradt a tévé meg a fórumok. Persze eghy órával később már nem bírtam magammal, és bementem utána megnézni mit csinál, aminek megint egy fél óra fetrengés lett a vége, de neki is kellett egy kis kikapcsolódás. Később, míg ő tanult, én szundítottam egy órát a tévé előtt, és aztán miután végre érezte, hogy egész jól halad a tesztjeivel, elindult égőt cserélni a kocsimban. Én meg kihasználtam ezt az időszakot, és megpucoltam az ablakokat a nappaliban. Gyors pucolásos módszerrel, ablakpucoló+papírtörlő, de nem is nagyon vágyom többre már. Most megpucolom még a gyerekszoba ajtaját, mert férj nagyon szeretné már felrakni a ROLAND betüket az ajtóra, aztán még a gyerekszobában is nekiesek az ablakoknak. És ha azzal is végeztem, jöhet a kelengyepakolás. Szeretném átnézni mi is az, amit megvettünk, összeírni, egyrészt kiváncsi vagyok, hogy hol állunk pénzben, másrész, hogy mit is kell még venni neki. Majd ha kész lesz, akkor holnap elviszem anyához is, nézze át, lássa, mennyi lóvé ment el eddig, és mennyi kell még. Délután még hajat is kellene mosnom, mert ha minden jól megy, ma találkozunk a szülésznővel, és holnap meg temetőjárat lesz, szóval oda sem ártana normálisan megjelenni. Idén anya egyedül süt-főz, illetve az Ancsa süt, meg valamennyit főz, anya meg a többit. Remélem meg is terítenek, hogy nekem semmit ne kelljen csinálnom holnap. Igazából a temetőjárathoz sincs most kedvem, de nem tudok ellene mit tenni, menni kell. Remélem jó idő lesz, hogy legalább ne a hidegben kelljen annyit sétálni. És persze azt is nagyon remélem, hogy holnap nem fog leszakadni a hasam. Mert most pár napja nem érzem annyit, gondolom a sok pihi miatt.