Roli 37+0
Kezdjük a 38. hetet. Terhes vagyok. Nem kicsit. Már magamnak is.
Ez volt a második éjszaka, hogy külön aludtunk. Az egy dolog, hogy Ati nem tudott tőlem aludni, és Zetornak hív, de az, hogy már én sem tudok magamtól... ráadásul az ágy se jó, sehogy sem jó. Így most átköltöztem a gyerekszobába, és többet alszok. Ati is. Bár nagyon irigykedik, hogy a gyerekszobában alszok, nem tudom mit gondol... hogy a babaruhákkal játszhatok így? :) Tegnap front volt, egész éjjel és majdnem egész nap aludtam. De ma reggel úgy keltem fel, hogy nekem azonnal át kell néznem a kórházi cuccokat, mert szombaton szülök. Mert én így döntöttem. Akkor leszek 37+2. Azaz két nap múlva. De én kitaláltam, hogy az tök jó lenne. Egyrészt Ati névnapja, másrészt szombat, tehát otthon van, simán be tud jönni, este tud ünnepelni duplán, és vasárnap is be tud jönni többször is, és ugyan hétfő-kedden Pesten van továbbképzésen, de szerdán hazajöhetnénk, és még lenne egy kis idő a nagyon húzós vizsgája előtt. Most tényleg semmi más nem érdekel, csak az, hogy úgy szüljek, hogy apuka bent tudjon lenni, és haza is tudjon bennünket vinni. Nagyon nem szeretném, ha más vinne haza, és lemaradna erről. Az neki nagyon rossz lenne.
Hétfőn voltam nst-n, a 100-ból 70-es jóslófájásom semmi nem volt, az is csak minimálisan, szóval azt mondták, nem szülünk. Kedden voltam a dokinál, teljesen zárt vagyok, Roli 3 kiló, feje beékelődött, nagyon lent van, de ne akarjak szülni még. A vérnyomásom iszonyú magas, már másodszorra 140/100, és nagyon nekiálltam vizesedni. Ma éjjel pl arra ébredtem, hogy bevágnak a gyűrűk, és fáj, hogy rajtam van. Nagy nehezen lefeszegettem őket, és már fel sem bírom húzni. A lábam is bedagadt, a papucsba sem fért bele, mászkáltam, így magamra tudtam erőltetni a cipőt és most várom a sofőrömet. Ati vizsgázik ma, elvitte az autót, amit nem bánok, mert már nehéz vezetni is. Apa jön értem, mert a számítógépen még év eleji frissítést kell csinálnom, ki kell számolnom a fizetést, meg van még pár dolgom. És baromira nincs kedvem holnap is bemenni ezért. Dia nincs a héten, csak holnap, és hétfőn-kedden miatta voltam bent egész nap, amit most elég nehezen viseltem. Már minden értelemben. Mert lett volna rá ideje, hogy megcsináljon dolgokat, csak kedve nem volt hozzá, ezért én most szívok miatta. Fekete pont. De komolyan. Nem szeretem az ilyet. Nagyon nem.
Most nézem, hétfőtől mond csak havazást. Az nagyon nem jó, mert akkor szülés is több van. És hétfőn mennem kell nst-re megint. Holnap védőnő, hétfőn nst, kedden doki kórház újra. Mondjuk ha leesik a hó, legrosszabb esetben megkérem az anyát, hogy hurcoljon el ide-oda. Ati tuti nem fogja engedni, hogy hóban vezessek, mikor hó nélkül is nehéz.
