Kalimpára várva

Első kisbabánkról, akit már nagyon várunk!

Egy hónapos nyuszika

2012.03.02. 08:09 - Lullancs

Amikor elkezdtem írni ezt a naplót, még azt hittem, rengeteg időm lesz. Kissé naivan arra gondoltam, a gyerek 3 óránként eszik, én meg ez idő alatt 3 órákat alszok. Csak azzal nem számoltam, hogy a gyerek van, hogy másfél órán keresztül eszik, aztán újabb fél óra, míg elalszik, persze csak akkor, ha percenként futok a cumit a szájába rakni. És aztán marad ugyan egy óra, de az mire elég? Akkor már azt gondolja az ember, hogy nem is érdemes lefeküdni, inkább reggelizik, tusol, vagy épp tesz-vesz a lakásban. És abban reménykedik, hogy a következő etetés gyorsabb lesz. Ami lehet, az is, csak épp akkor, az után már nem is alszik el a gyerek, mert épp azt játsza, hogy naponta 2-3 alvást kihagy. Ami miatt iszonyú fáradt, és 2 óra alvás után már annyira kikészül, hogy nem bír elaludni, és ezért sír. Egy hónap kellett, hogy szépen összeszokjunk, hogy kezdjen kialakulni valami rendszer, illetve rendszer eddig is volt, csak nem mindig működött. De ennyi idő kellett az én felépülésemhez is, hogy már ne essek össze minden nap. Már annyira jól vagyok, hogy betegen is elvittem egyedül a kicsit a hallásvizsgálatra. Nem azt mondom, hogy meg se kottyant, de megoldottuk. És Roli ebben nagy partner, mármint abban, hogy itt tartunk. Egy angyal, nagyon jó gyerek. Eszik, alszik, nézelődik és minimálisat nyekereg. na jó, végül is pasi, tehát körül kell ugrálni, a kívánságait lesni, és különben is csak vele foglalkozni. Ezt a bejegyzést speciel harmadik napja írom, pedig tényleg nem sokat körmöltem még. Egyszerűen nincs időm semmire. Összefolynak a napok, és tényleg azt veszi észre az ember este mikor már elalszik a gyerek, hogy aznap még nem is tusolt, vagy evett.

Most épp szombat reggel van, kicsi alszik még a szobájában, bár már nem sokáig, így megint sietek. Ati elment reggeliért, én a kávémat kortyolgatom, gyerekruhák már a gépben, reggeli után letusolok, összekészülök és elmegyünk hármasban a piacra. Aztán majd jön be anyósom megnézni Rolit az utcán!! és együtt elmegyünk a butikok felé, ahol én szépen lelépek, bemegyek nézelődni, ők meg csak beszélgessenek a fiával és nézegesse az unokáját a babakocsiban tökig beöltöztetve. Komolyan nem értem. Roli már elmúlt egy hónapos, és még fel sem jött. Most is csak az utcán nézi meg, mert ő még nem akar feljönni. Milyen nagymama az, aki ennyire nem kepeszt, hogy láthassa a kis unokáját? Na, a kicsi máris nyekereg, ennyit az alvásról meg a nyugodt reggeliről Atival.

A bejegyzés trackback címe:

http://kicsicsoda.blog.hu/api/trackback/id/tr224283737

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.