Alakul Roli szobája. Igazából már majdnem készen is van, szombaton Ati összeszerelte a kiságyat. Illetve ketten (hárman) szereltük össze, mert nekünk is végig ott kellett lenni, és segíteni kitalálni, hogy mihez mit kell fúrni. Tök egyszerűnek tűnt. Na ja, csak a szerelési útmutató sokszor volt már lefénymásolva, így nem lehet tudni, hogy az adott szám 23, 26, 28, esetleg 29, annyira összemosódott már. És ez a kisebbik baj, mert rögtön jött a mentő ötletem: minden számhoz tartozik egy ábra, és minden ábrához egy méret. Igen. A szabvány 60×120-as mérethez. De ez 70×120-as :)) Szóval jól elvoltunk vele egész nap. Közben próbáltam kicsit pakolászni is, de Ati mindig hiányolt, így inkább neki segítettem. A lakás pillanatok alatt háborús övezetté minősült, a vízóra-leolvasóknak megértem kinyitni az ajtót, az előszoba tele volt dobozokkal, meg a mini ággyal. Résnyire nyitott ajtón kiabáltam ki az óraállást is.
Aztán vasárnap domesztosz áradatban úsztunk, illetve főleg én, az uram tanult, én meg az előző nap elkezdett mosás-vasalást folytattam, és próbáltam az ablakpucolástól kezdve a szekrény átmosásig mindent elintézni. Sikerült, így viszont a lakás többi része maradt el, pl a konyhában már nem volt tiszta evőeszköz, de hely se, ahova rakhattam volna kaját. Ma csütörtök van, igaz, a szokásos pesti vizsganapot tartjuk, aminek megfelelően a kedvenc kávézómból írok. A lakás azonban még mindig nem százas, konkrétan a konyha elpakolva, kezd átlátható rend lenni mindenhol, de még nem százas semmi. Ha minden jól megy, hazafelé bemegyünk a Brendonba, és próbálunk venni hastartó pántot, mert nekem már jól esne tartani a hasam, meg szoptatós melltartót is szeretnék, és ha lehetne, vennék pár díszt a falra is a Manónak. És ha tényleg úgy alakul a nap, ahogy elterveztük, akkor Ati kiporszívózza a lakást, és mindent levisz a tárolób, és felhozza a karácsonyi díszeket is. Ha kiporszívóz, én kitakarítok, felmosok, és kezdem dszíteni a lakást, hiszen vasárnap már ádvent első vasárnapja lesz!
